Vezetőség

Dr. Vokó Zoltán, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi technológiaértékelő és Elemzési központ igazgatója. 1994-ben végezett általános orvosként a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd 1996-ban epidemiológiából Master of Science diplomát kapott a Rotterdami Erasmus Egyetemen, ugyanitt 2000-ben védte meg egyetemi doktori (PhD) értekezését. 2003-ban megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi képesítést szerzett, 2014 óta az MTA doktora. 1994-től 1998-ig neurológus gyakornokként dolgozott az Agyérbetegségek Országos Központjában. 1998 óta epidemiológus kutatóként, egyetemi oktatóként, illetve a népegészségügyi államigazgatásban vezetőként dolgozott különböző beosztásokban: Egészségügyi Minisztérium Ágazati Információs Politikai Főosztály vezető (2003), Népegészségügyi Főosztály vezető (2004), az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója (2012-2013), az epidemiológia szak vezetője (2000-2008), a Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a Debreceni Egyetemen (2005-2008), egyetemi docens (2009-2011), majd tanszékvezető egyetemi tanár (2014-2019) az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaság Tanszékén. Egyetemi munkája mellett jelenleg a Syreon Kutató Intézet orvosigazgatójaként is dolgozik. 2011-2020-ban az Egészségügyi Szakmai Kollégium Megelőző Orvostan és Népegészségügy, Kórházhigiéne Tagozat vezetője volt. 2015 óta az MTA Megelőző Orvostudományi Tudományos Bizottságának elnöke. 2017 óta az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tagja. 2020 óta a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Egyesületének elnöke.

Prof. Dr. Ádány Róza, az MTA doktora
A megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosa. A Debreceni Egyetem egyetemi tanára, Népegészségügyi Karának alapító dékánja, az Egészségtudományi Doktori Iskola vezetője, az MTA-DE Népegészségügyi Kutatócsoportjának vezetője. A Semmelweis Egyetem vendégprofesszora. A Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének alapító elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. A European Journal of Public Health szerkesztőbizottságának tagja, a Frontiers in Public Health Associate Editora. Az Association of Schools of Public Health in the European Region (ASPHER) korábbi elnöke (2001-2003), jelenleg a Honorary Committee tagja; a WHO Európai Tudományos Tanácsadó Testületének helyettes-elnöke (2012-2020). Tudományos tevékenysége: a kardiometabolikus betegségek iránti fogékonyság biomarkereinek azonosítása, a korai halálozás okainak és strukturájának elemzése, a roma populáció egészségének és egészségmagatartásának vizsgálata, a preventív intervenciók hatékonyságának vizsgálata. Publikációinak száma több mint 350, a közlő folyóiratok kumulatív impakt faktora 620 fölötti, a Google Scholar adatbázisban nyilvántartott hivatkozások száma több mint 7500, Hirsch index 42.
Szakértőként működött közre a WHO „Health for All” és „Health 2020” stratégiai programjainak kidolgozásában. Számos magyar (A magyar felsőoktatásért érdemérem, Széchenyi ösztöndíj, Szent-Györgyi Albert díj, Semmelweis díj, Hőgyes Endre díj, Szilárd Leó ösztöndíj, Pro Auditoribus Universitatis Debreceniensis Díj, Krompecher Díj, Debrecen város Hatvani és Pro Urbe díja, “Budapestért” díj) és nemzetközi (Award of the European Regional Director of the WHO for outstanding contribution to the improvement of health of the European population, H.R. Leavell Award of the World Federation of Public Health Associations, “Distinguished Scientist Award” of the Japanese Society for the Promotion of Science) kitüntetés birtokosa.

Dr. Paulik Edit PhD, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének vezetője. Megelőző orvostan és népegészségtan, társadalomorvostan szakorvos, valamint egészségügyi menedzser végzettséggel is rendelkezik. Kutatóként, számos epidemiológiai felmérést végzett a demográfiai, a társadalmi-gazdasági jellemzők és az egészségi állapot, az életminőség, az egészséggel kapcsolatos magatartás (pl. táplálkozási szokások, dohányzás és fizikai aktivitás) közötti összefüggések feltárására helyi, regionális és országos szinten. A várandós nők egészségi állapotával, életmódjával, valamint térd-, illetve csípőprotézis műtéten áteső betegek életminőségével foglalkozó PhD hallgatók kutató munkáját irányítja. Intézetvezetőként felel a megelőző orvostan és népegészségtan oktatásért, valamint oktatja is annak különböző területeit epidemiológiai módszerek, nem fertőző betegségek epidemiológiája, egészséget befolyásoló tényezők, úgymint életmód (egészséges táplálkozás, dohányzásról való leszokás, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás), környezeti tényezők, egészségügyi ellátórendszer a magyar és külföldi orvos, fogorvos, gyógyszerész és egyéb egészségtudományi területen (pl. védőnő, ápoló) tanuló hallgatók számára.

2013-tól a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának dékánja, a Preventív Egészségtudományi Tanszék vezetője, főiskolai tanára. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett egészségtudományi végzettségét követően társadalomtudományi területen folytatta tanulmányait, 1992-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia-szociálpolitika egyetemi szakán végzett, majd 2004-ben – védőnői alapvégzettséggel az országban az elsők között – szerzett PhD tudományos fokozatot „Summa cum laude” minősítéssel szociológiai tématerületen. Doktori disszertációjának címe: „Pályaszocializáció és értékekre nevelés az egészségügyi felsőoktatásban”.
1987-től a Miskolcon akkor alakuló egészségügyi főiskolai képzés szervezésének, kiépítésének és fejlesztésének szentelte életét. Ez irányú elköteleződésének kialakulásában komoly szerepet játszott az észak-magyarországi régió területi és társadalmi hátrányaiból adódó és ezzel szorosan összefüggő munkaerő-piaci igények felismerése, miszerint helyben kell biztosítani a magasan kvalifikált diplomás egészségügyi szakemberek képzését.
Oktatási tevékenységet 1989-től folytat a miskolci székhelyű egészségtudományi felsőoktatási képzésben. Az oktatás mellett folyamatos tudományos tevékenységét az egészségtudomány és a társadalomtudomány területén végzi több mint 30 éve, melynek keretében az egészségtudományok területén tanulmányokat folytató hallgatók pályaszocializációjának alakulását nyomonkövetve, pályaidentitásuk összetevőit elemezi.
Szakmai szervezeti tagságai közül kiemelkedő a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának (MAB) Orvos- és Egészségtudományi Szakbizottság Egészségtudományi Munkabizottságának elnöki tisztsége, melynek eredményeképpen igen szoros tudományos együttműködés alakult ki az egyetem és a bizottság között.
Egészségtudományi kari dékánként azzal a hittel végzi munkáját, hogy a megelőzés területén jártas diplomás egészségügyi szakemberek képzése az egyik legfontosabb népegészségügyi célkitűzés.
Pályafutása során elért szakmai eredményeit és az egészségügy iránti elköteleződését számos kitüntetéssel ismerték el, melyek közül kiemelkedik a 2015-ben kapott Batthyány-Strattmann László Életműdíj, valamint a Magyarország Köztársaság Elnöke által 2020-ban adományozott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje.

Dr. Moizs Mariann belgyógyász szakorvos, közgazdasági szakokleveles pénzügyi menedzser, egészségügyi menedzsment szakértő, PhD tudományos fokozattal rendelkezik.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán 1988-ban szerzett summa cum laude minősítésű általános orvosi diplomát. 1993-ban belgyógyászatból kapott szakképesítést. 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán közgazdasági szakokleveles pénzügyi menedzser szakon másoddiplomázott. 2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett egészségügyi menedzsment szakértő szakképzettséget. A Debreceni Egyetem Egészségtudományok Doktori Iskolájában 2015 decemberében sikeresen megvédte „A tüdőrákszűrés magyarországi helyzete és új lehetőségei alacsony sugárdózisú CT képalkotás alkalmazásával” c. doktori értekezését.
1988-tól a Baranya Megyei Kórház I. Belgyógyászati Osztályának orvosa, adjunktusa, majd főorvosa, 1999-2006 között ügyvezető orvosigazgatója, majd orvosigazgatója.
2006. június 1-től 2012. november 30-ig a Kaposi Mór Oktató Kórház stratégiai főigazgató-helyetteseként feladata az intézmény közép- és hosszú távú stratégiájának, fejlesztési irányainak kidolgozása, megvalósításuk koordinálása, a szakmai és gazdasági vezetői tevékenység összehangolása volt. A 17 Mrd forint költségvetésű „Pólus” Európai Uniós nagyprojekt program-menedzsere.
2012. december 1-től a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója.
Tudományos tevékenységét nagyszámú magyar és idegen nyelven megjelent tudományos közleménye, hazai és nemzetközi konferenciákon, szakmai tudományos üléseken elhangzott előadásai, külföldi szakmai tanulmányútjai prezentálják.
Több hazai felsőoktatási intézményben óraadóként, konzulensként és opponensként végzett és végez jelenleg is oktatási tevékenységet.
Vezetői és intézményfejlesztő tevékenysége mellett több hazai szakmai szervezet tagja és vezetőségi tagja, többek között 1995-1996 között a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Motilitás Szekció vezetőségi tagja, 2009-2011 között a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Szakmai Kollégium tagja, 2019-2020 között az Egészségügyi Szakmai Kollégium Megelőző Orvostan, Népegészségügy és Kórházhigiéne Tanács tagja, 2020-tól a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete vezetőségi tagja.
Szakmai életének elismerését számos kitüntetés, díj tanúsítja:
Pro Sanitate díj, 2008
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2009
Somogyí Polgáraiért díj, 2011
Batthyány-Strattmann László-díj, 2011
Kaposvári Egyetemért Emlékplakett, 2015
Semmelweis Ignác-díj, 2017

Egyetemi tanár, megelőző orvostan és népegészségtan, illetve közegészségtan-járványtan szakorvos, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének igazgatója, a PTE ÁOK YourLife egészségprogramjának szakmai vezetője. Érdeklődési területe elsősorban a krónikus, nem fertőző betegségek epidemiológiája és prevenciója. Pályája kezdetétől foglalkoztatja a daganatmegelőzés, illetve a daganatok kialakulásának kockázatát befolyásoló tényezők vizsgálata, ami egyúttal fő kutatási területévé is vált, különös tekintettel a molekuláris biomarkerekre, kemoprevencióra, illetve a táplálkozás szerepének vizsgálatára. Az utóbbi években az egészségfejlesztés egyre nagyobb szerepet kap munkájában. A kutatómunka mellett számos egészségnevelési, illetve prevenciós programban vesz részt, kiemelkedően fontosnak tartja a tudományos eredmények minden korosztályhoz való, közérthető módon történő eljuttatását.

Dr. Sándor János
intézetigazgató egyetemi tanár
Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészség- és Járványtani Intézet

1990-től oktat orvostanhallgatókat és egészségtudományi képzésben résztvevőket. 49 hallgatója kapott díjat Tudományos Diákköri Konferenciákon. A Debreceni Egyetem Pro Cura Ingenii díjat adományozott neki. Törzstag a Debreceni Egyetem Egészségtudományok Doktori Iskolájában, témakiíró a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájában és oktató a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Idegtudományi Doktori Iskolájában. PhD hallgatói közül öten szereztek eddig fokozatot.

Kutatói munkája az alábbi területekre terjed ki: (1) népegészségügyi területen alkalmazható térinformatikai és környezet-epidemiológiai vizsgálatok; (2) preventív eljárások alkalmazása az alapellátásban; (3) veleszületett rendellenességek monitoringja; (4) ritka betegségek epidemiológiai jellemzői; (5) nem fertőző betegségek megelőzésének hatékonyságát meghatározó tényezők.
171 tudományos közlemény, 12 könyv/monográfia, 5 egyetemi jegyzet és 38 könyvfejezet szerzője. Az in extenso megjelent dolgozatai impakt faktor összege 204. Független idézettsége 1573. Hirsh indexe 22.

A következő tudományos/szakértői testületeknek (volt) tagja: Commission Experts Group on Rare Diseases 2004-2012; EU Working Party on Mortality and morbidity of the Programme of Community action in the field of public health 2004-2008; European Surveillance of Congenital Anomalies 2004-2009; Megelőző Orvostani és Népegészségtani Szakmai Kollégium 2002-2010, Megelőző orvostan és népegészségügy, kórház higiénia szakmai kollégium Tanácsa 2010-től; MTA Megelőző Orvostudományi Bizottsága 2008-tól. Részt vett „A dohányzásról való leszokás támogatása” egészségügyi szakmai irányelv fejlesztésében 2014-ben. Vezette a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának munkáját 2000 és 2005 között. Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központban koordinálta a ritka betegségekkel kapcsolatos projekteket 2005 és 2011 között. Recenzens 17 nemzetközi folyóiratnál. 8 nemzetközi és 1 magyar konferencia szervezésében vett részt.